VÁLASSZ: -

2011-02-22 12:33:22

Blogregény egy rosszlányról!

 

Smink nélkül

1.

 

Reggel kilencre járt az idő, s az óra kíméletlenül csörögni kezdett. Szombati Lilla általában szeretett korán kelni, no de nem akkor, amikor az előző éjjel a féktelen ivásról, táncról, majd szexről szólt Botonddal és a sleppjével. Persze, az utóbbi, csakis Botonddal.

Lilla a saját ágyában ébredt, esze ágában sem volt a barátjánál aludni, s valahogy ezt a férfi sem kérte soha. Noha már két éve tartott a kapcsolatuk, csak elvétve aludtak együtt. Lillának fogalma sem volt, hogy merre tart a kapcsolatuk, s ezt nem is akarta igazán tudni. Botonddal jó volt és ennyi.

 A férfinak hatalmas baráti köre volt, mindenki a hátsóját nyalta, és úgy látszik, megelégedett azzal, hogy egy szép és okos topmodell a barátnője, mert sosem faggatta a lányt azokról az időkről, amikor még nem fürdött a rivaldafényben. Botondot szemmel láthatóan nem érdekelte a múlt, csak a jelenben élt, aminek minden percét kiélvezte. Hogy konkréten miből él olyan fényűzően, s miért keresi mindenki a kegyeit, Lilla nem tudta. Mindössze annyit, hogy az internetes bizniszben nyomul, és dől a pénz. A lány számára ez valahogy természetesnek tűnt: hiszen a számítógépek világában töretlen a fejlődés.

Ahogy ezen a kába péntek reggelen az ágyában nyújtózkodott, Lilla agyán átvillant a kérdés: vajon jó irányba tart az élete? Vajon jó az, hogy minden olyan felszínes körülötte? Persze, hogy jó! Hiszen ha senki nincs közel, senki nem is tudja őt bántani.

 Meztelen testét a lepedőbe csavarva sétált ki pici fürdőszobájába, ami egyáltalán nem illett egy iszonyatosan sikeres modellhez. Hogy Botond hányszor nevetett a narancssárga kikericsmintás csempén, és a halacskás WC deszkán! Hányszor mondta: figyelj, Cica, nem tudom, miért ragaszkodsz ehhez a kulipintyóhoz, nem méltó már a státuszodhoz! Lilla azonban szerette kis pesti bérlakását a körgangos házban, és nem akart palotába költözni. Így volt jó neki, feltűnéstől mentesen, körülvéve a megbízható, idős szomszéd nénikkel, akik időnként házi lekvárral kopogtattak be, vagy készségesen jelentették, ha fotóst láttak ólálkodni a ház körül.

Lilla megállt a tükör előtt, majd fintorogva konstatálta, hogy az esti kihágásnak megvan az eredménye: a szemei körül karikák sötétlettek, s az állán egy pattanás éktelenkedett. Miközben a kis piros pöttyön munkálkodott, azon töprengett, vajon mitől tartják őt olyan szépnek mások. Hiszen ő, ha valaki más volna, úgy elmenne Szombati Lilla mellett az utcán, hogy észre sem venné. Persze, a menedzsere, Ede mindig mondogatta neki: kislány, egy kis sminkkel ezer és ezer arcot lehet rajzolni rád, ez a te szerencséd!

Lilla gyakorlott mozdulattal pattintotta be barna szemeibe a kék kontaktlencséket, ez a napi rutin része volt. Egyszer sem felejthette el, különben megnézhette volna magát. Mint ahogyan azt sem várhatta meg, hogy feketére festett hajkoronája alól csak egy kicsit is lenőjön az eredeti méz szőke szín, amit valójában régen nagyon szeretett.

A lelke mélyén pontosan tudta, mi baja a tükörképével ezen a reggelen. Nem a kis pattanás az ok, hanem az, hogy nem lehet olyan, amilyen valójában. S az, hogy legszívesebben szembeköpné magát, hiszen hiába telt már el hat év, Lilla érezte, hogy sosem lesz képes megbocsátani önmagának. Persze, voltak napok, amikor mindez nem számított. Sőt, a sok munka miatt sokszor heteken át nem jutott eszébe a múltja, s olyankor már-már egyenrangú embernek érezte magát másokkal. A vakuk csattogása sem tetszett olyan ijesztőnek, az újságírók kérdéseinek kereszttüzében sem érezte a folytonos veszélyt. Ám ez nem az a reggel volt, amikor az álarc győz, amit nap, mint nap hordott. Lilla a mosdóba kapaszkodva kezdett zokogni, csak hosszú másodpercek múltán figyelt föl a telefon csörgésére. A mobil a Show must go on dallamát játszotta, s a lány nevetett a helyzet komikumán. Tudta, hogy Ede keresi, hiszen ezt a dallamot rendelte hozzá keménykezű menedzseréhez.

-         Hallo – szólt bele, amolyan orrhangon, a szemét törölgetve.

-         Megfáztál, kislány? – hallatszott Ede jókedvű hangja a kagylóban.

-         Nem…Csak épp most ébredtem…Miért hívsz?

-         Hú, de kedvesek vagyunk ma reggel! Hosszú volt az éjszaka? – fortyant fel megszokott cinizmusával a férfi.

-         Nem hinném, hogy be kellene számolnom róla. Miért hívsz, elmondod végre?

-         Ha nagyon tudni szeretnéd, hát jó hírem van.

Hosszú szünet.

-         Mondd már meg végre, mert a végén még bepisilek izgalmamban!

-         Ma reggel jött a telefon, hogy te leszel a Sztár születik háziasszonya. De ettől még ugyanúgy utálom, ha közönségesen beszélsz…

-         Ed…- most Lilla oldalán vált csöndessé a vonal.

-         Most meg mi bajod?

-         Bőgök…- mondta sírva-nevetve Lilla.

-         Kérlek, a heves érzelemkitöréseket mellőzzük! Tizenegyre légy az irodámban, taktikai megbeszélést tartunk. Jó magasra feltornázzuk az áradat. Mire délben ideérnek a producerek, kitaláljuk a stratégiát. Csipkedd magad!

Mire Lilla fölocsúdott, már senki nem volt a vonalban. Kattant a készülék, Edének szokása volt, hogyha a lány érzelmeket mutat, köszönés nélkül elmegy, vagy lecsapja a telefont.

Lilla már nem akarta megérteni Edét. Hat éve dolgoztak együtt, s ő már nem is próbálkozott, hogy közelebb kerüljön különös menedzseréhez. Megtiszteltetésnek vette, hogy a Talent modellügynökség vezetőjeként egyáltalán személyesen menedzseli őt. A legtöbb modellel az alkalmazottai foglalkoztak.  Lilla hálát érzett a férfi iránt, hiszen neki köszönhette az egész karrierjét. Sőt, valamivel többet is: talán az életét.

 

 



Címkék: 2
Értékelés: 3.96551 Hozzászólások: ()

BLOG LEÍRÁSA

MAGAMRÓL

ÜZENŐFAL

2012-01-30 19:32:26 Kathy Kedves Kitti ! jan.25-n találkoztunk, de. 11-kor.Fantasztikus a Fényemberek,köszönöm Neked.

2011-12-21 14:44:41 Nati Kedves Kitti!
Teljesen elvarázsolt a könyved, vagyis csak a 21. fejezetig olvastam, mert addig van meg.
Kérlek küld el Nekem, mert majd megöl a kíváncsiság, hogy mi lesz Chris-sel és Jane-nel. Minden gondolatom a könyv körül forog.
Kérlek küld el nekem.
E-mail címem:
natika15@citromail.hu

2011-08-27 12:19:21 vityol Mikor és hol lehet olvasni a Smink nélkül folytatását? Nagyon jó!

2011-05-23 13:18:29 Stünde tévedtem a Féynembereket olvastam!!:D
már annyi könyvet elolvastam hogy néha nem tudom minek mi a címe:D

2011-02-07 19:28:08 Kriszti Kedves Kitti! Észveszejtő, ahogy írsz! Öröm, hogy ilyen tehetséggel áldott meg minket a Sors. A Gyémántfiút imádtam, most kezdem a Fényembereket. Azt kell hogy mondjam, jó a Harry Potter és a Twilight saga is remek... De ez mindkettőt veri! Miután elolvastam a könyved, én is írni kezdtem. Köszönöm, hogy megadtad ezt a csodás élményt!

2010-10-01 14:23:23 Relay Amikor egy általánosba jártunk, sosem gondoltam volna, hogy épp te leszel az, aki ekkora karriert fut majd be. Mindig is furcsa kis szerzet voltál, és emlékszem, hogy nem nagyon szerettek. Még mindig előttem van a kép, ahogy a fiúk elvették a verseid, amiket órán írtál, hangosan felolvasták szünetben és kinevettek miattuk. De nagyon büszke vagyok rád, mert mint ahogy ők, akik kiröhögtek téged, nem, de te elmondhatod magadról, hogy elértél valamit az életben! Gratulálok hozzá!

2010-09-22 22:46:38 mkcs Szia Kitti !

A kezdetektől a Fényemberekre vártam !
A Smink nélkül is tetszett és a Gyámántfiú is -végül belopta magát a szívembe - , de igazán kíváncsi vagyok a Fényemberek 2. fejezetére ! mkcs

2010-09-16 22:06:48 Ambrus Petrus Szia Kitti! Hihetetlen csaj vagy (Ezt jó értelemben mondom)! Imádok olvasni, ha valami megfog, a könyvet egyszerűen nem tudom lerakni( persze ha van rá időm). Volt már rá példa, hogy egy hónap alatt közel 4 ezer oldalt olvastam el. A lényeg, hogy amit írsz az változatos, mindig új, laza, kötöttségek nélküli. Egyszerűen fantasztikus. Puszika!

2010-09-14 16:15:47 monika65 Kedves Kitti!
Kíváncsi volnék a véleményedre... http://monika65.blog.nlcafe.hu
előre is kösz!!

2010-09-08 16:02:09 Gréty Robinson Szia Kitti!
Ez egyszerűen hihetetlen, amit a nagy utazásodon átéltél. Wow. Szerintem is :) Én is kíváncsi volnék, hogy én ki lehettem egyik előző életemben! Talán egyszer majd rászánom magam és utána kutatok! További szép napot!
Pusszantás: Gréty

2010-08-24 13:35:10 Melinda Szia! Nem voltunk osztálytársak, de én mindenesetre emlékszem rád. Középiskolában voltunk sulitársak. Mindössze 1 évig. Sajna. De jó volt az is. Sokat lehetett tőled tanulni. A diákok vezetőjeként példát mutattál. Szép napot továbbra is. -Melinda-

2010-08-23 11:14:51 Szurovecz Kitti Kedves Melinda! :-) Nagyon köszönöm. Most csiklandozza az oldalam a kíváncsiság, melyik Melinda lehetsz, mert 4 iskolába is jártam és mindenhol volt Melinda osztálytársam. :-)

2010-08-17 13:44:12 Melinda Szia Kitti! Már régen is látszott rajtad, hogy tehetséges vagy. Gratulálok a sikeredhez. -Egy régi iskolatársad-

2010-08-16 16:09:10 szurovecz.kitti Kedves Szeka! Mindig pontos i-vel írtam a nevem és magasról teszek a trendekre.:-)

2010-08-12 07:44:36 szeka Kitti, ha már olyan veszettül trendinek képzeled magad, miért nem írod y-al a végén a neved?

2010-08-09 08:59:43 Rita Szia Kitti! Te aztán érted, hogyan csigázd fel az ember érdeklődését :)).Biztos vagyok benne, hogy ez a könyved is nagy sikerű lesz majd, akárcsak a Gyémántfiú és a Smink nélkül. Gratula ;)

2010-07-29 10:54:53 Miri Kitti! A nice-on láttam egy cikket a készülő webes könyvedről és 1 nap alatt elolvastam az eddig kitett 220 oldalt! :-) Elképesztően jó és a Smink Nélkül beharangozója is nagyon felkeltette az érdeklődésem. Attól tartok, velem szereztél egy új rajongót! Puszi: Mirjam

2010-07-14 16:44:23 Weninger Reni Szia Kitti, nagyon örültem amikor a minap azt olvastam a Facebookon hogy lesz majd 2. regényed. Remélem, hogy a Smink Nélkül második része mert nagyon-nagyon tetszett nekem a könyv. :-) És mikor? Mert már a Gyémántfiút is elolvastam, azaz teljesen kifogytam belőled! :-) Szimpatikus hogy minden olvasóddal szóbaállsz és Te magad szerkeszted a rajongói oldalad. NAGYON SOK SIKERT KÍVÁNOK NEKED, HIHETETLEN TEHETSÉGGEL ÁLDOTT MEG A SORS! Szeretettel, Reni

2010-06-25 22:50:59 Solymos Zoltán :) Szia Kittilány! Szoktam nézegetni a blogod, értelmes gondolataid vannak, jól írsz, tetszik. A Smink Nélkül című könyved megvettem a csajomnak szülinapra, aztán meg lenyúltam tőle! :) Végre egy nő, aki meri nevén nevezni a dolgokat! A sztori iszonyú jó, letehetetlen regény és nem csak nőknek.

2010-06-21 19:43:30 Dani Andrea Bocs, Kitti, de már nálam is kiverte a biztosítékot!

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:
E-mail:
Két szám összege: 15 meg 7 =:
HOZZÁSZÓLÁS:
© StoryOnline 2007