VÁLASSZ: -

2010-03-30 16:48:46

Robert Pattinson nyomában :)


Még szerencse, hogy a gondolataimat kissé másfelé terelte a héten egy szép feladat! Igazán izgalmas anyagon dolgozom a napokban: egy világsztárról szól, akit zsenge kora ellenőre nők milliói imádnak és épp itt van Budapesten…:)
Igen, Róla van szó. Szorítsatok nekem, hogy egy igazán tartalmas cikket olvashassatok Robertről a Meglepetés magazin következő számában.

Ami pedig a regényem megjelenését illeti…Vagány volna félvállról venni a dolgot, száz százalékosan hinni abban, hogy ez a történet majd mást is épp annyira elvarázsol, mint engem, amikor írtam. Az nem valószínű, hogy szegény kis kötetre rámennek a vámpírok, ahogy megálmodtam, de arra azért megvan az esély, hogy a kritikusoknak, vagy épp Neked nem tetszik majd. Főként ez utóbbi az, ami bennem most hihetetlen lelki feszültséget okoz.

Amikor kinyitom a word dokumentumot – merthogy valós kötet formájában még én sem láttam soha – most furcsa, de úgy tűnik, mintha a párbeszédeket, a gondolatokat nem is én írtam volna. A szereplők önálló életre keltek, ők irányították a sorsukat és igen, volt olyan, amikor olyat írtam Lilláról, vagy Edről, amit ők sosem tettek volna…És akkor nem hagytak engem nyugodni, egy idő után elszabadultak, nem tudtam őket irányítani. Még akkor sem, ha épp jobban vette volna ki magát egy-egy jelenetnél boldogabb befejezés, ők hajthatatlanok maradtak. Órák, sőt napok alatt bepötyögött oldalakat töröltettek ki velem és kezdhettem újra az egészet...Idegőrlő napokat okoztak nekem, de még ezt is szerettem bennük.

Velük éltem három hónapig. Éjjelente róluk álmodtam, reggel pedig azon kaptam magam, hogy már megint elfelejtettem leszállni a buszról, mert épp íródott bennem a történet. Akkora kört mentem a városban a 86.-al, hogy öröm volt nézni. Persze elkéstem az aktuális riportomról. :)Aztán volt, hogy a munkahelyemen folytatódott a fejemben a sztori. Olyankor azonnal írnom kellett, mert a gondolatok testet akartak ölteni. Fura látvány lehettem, amint könnyes szemekkel ülök a monitor mögött, majd tíz perc múlva spontán röhögő görcs tör rám az adott fejezet hangulatának függvényében…:)

A kolleganőim gyakran nem értették, mi van velem. Nem érthették, mert nem akartam beszélni a Smink Nélkül-ről, amíg nincs kész. Egyrészt mert fogalmam sem volt róla, be tudom-e fejezni. Nem bíztam magamban eléggé: mitől volna biztos, hogy sikerül, ha egyszer ez életem első regényírói próbálkozása? Csak a szerelmem látta akkoriban a nyers kézirat részleteit. Emlékszem, amikor olvasta, a torkomban dobogó szívvel vártam a reakcióját. Szerettem, amikor felnevetett, amikor elérzékenyült, amikor iszonyodott a regény történésein, a szereplők gondolatain, mert ez azt jelentette számomra, hogy sikerült valamit átadnom abból, amit szerettem volna...

Remélem, hogy Téged is magával ragad majd úgy, mint azokat, akik azóta elolvasták, annál is inkább mert a sztori nem állt meg. Pereg előttem a film és már újabb negyven oldal tanúsíthatja, hogy a hősök szeretnének tovább élni. A kezemben, s a Te kezedben van a sorsuk.

Remélem, meg tudod bocsátani nekem, hogy nincs közöttük olyan, aki emberi véren élne. :)


Szép Napot!

Nagyon hálás vagyok Neked a biztató és őszinte hozzászólásokért!

Szeretettel:

Kitti

Találkozzunk többet: www.facebook.com/meglepetes

Még több infó a Smink Nélkül-ről: http://www.polc.hu/ajanlo/155/



Címkék: 5
Értékelés: 4.10000 Hozzászólások: ()
2010-03-24 14:29:42

Robert Pattinson Magyarországon

 Edward Cullennel csak egy baj van. Az, hogy nem én találtam ki. :) Más hibát nem tudok felróni neki még akkor sem, ha világ életemben a sötét hajú sötét szemű kombinációért rajongtam. Tény mi tény én tavaly lemaradtam a Twilight hisztériáról, mert abban az időszakban a saját regényem írásával voltam elfoglalva. Fejcsóválva néztem a barátnőimre és a rokonaimra, akik valami romantikus-vámpíros történetről áradoztak és nem értettem, felnőtt nőket hogyan ragadhat magával ennyire egy fantasztikus regény, vagy film. Mert az teljesen rendben van, hogy a gyerekek imádják Harry Pottert, de hogy körülöttem az összes nő nyolcéves kortól nyolcvanig bekészüljön Edward Cullentől... Ez nevetséges.

Aha. Aztán a húgom két hete megtámadott: az Alkonyat DVD-t letette egyenesen a lejátszóm tetejére, hátha egyszer nem tudok jobbat és belenézek. Két hétig méregettük egymást. Én és a borítóképen dermesztően ijesztő ellenszenves pasas. Aztán egy este, amikor válogatott meccs ment a tévében, és már a gyerek is szundított, nagy kénytelen kelletlen betettem a lemezt és a következő két órában megértettem, miért is emeli a tekintetét áhítattal minden nő az égre, amikor meghallja Edward, a gentleman, jóképű, ijesztően vonzó, romantikus, udvarias, türelmes, jó humorú, férfias fiatal vámpír nevét...


Egy biztos, Robert Pattinsonnak nem lehet túl könnyű dolga a nőkkel ezek után. Szerintem nincs az a lány, aki a színésztől, mint halandó embertől ne várna el ugyanolyan – vagy legalább hasonló – jó tulajdonságokat, mint amik az általa megformált vámpírban felfedezhetők. Vajon hány rajongó kérte már meg őt, hogy szívja ki a nyakát autogram helyett? :) Hozzáteszem, Robertet nagyon kitalálták, ugyanis pár éve a Henry Potter És A Tűz Serlegében még észre sem lehetett venni őt Cedric Diggoryként. Ráadásul valami elképesztően hitelesen mutatja meg a szerelmes férfi vívódását, aki tudja, hogy nem kéne, de mégis közeledik a nőhöz, aki elvileg tabu. Pattinson megmutat egy öreg lelket egy fiatal srác testébe zárva, ami elképesztően robbanékony elegy!  Még akkor is, ha ilyen férfi a valóságban nem létezik. S ez talán nem is olyan nagy baj, még akkor sem, ha a filmvásznon elvarázsol.

Gondolj csak bele, te nem kapnál frászt, ha éjjel arra ébrednél, hogy a párod nem alszik, hanem bámul bele az arcodba a sötétben? Vagy követ téged, s mindig feltűnik ott, ahol te épp jársz? Emellett az ágyban is rém unalmas lehet egy idő után, mert az ennyire romantikus lélek túlságosan tisztel Téged ahhoz, hogy ki akarjon próbálni valami újat. :) Ami még vonzó a vásznon, de annál kevésbé vonzó az életben, az a titokzatosság. Mi nők, a való életben utáljuk, ha a férfi rébuszokban beszél és tele van az élete kérdőjellel, furcsaságokkal... és sajnos az esetek többségében nem az áll a dolog hátterében, hogy az illető vámpír. Sokkal valószínűbb, hogy rajtad kívül van még valakije, kőkemény drogos, vagy hasonlók... Szóval, megegyeztem önmagammal abban, hogy ez az Edward fazon csak a vásznon létezik. De az is lehet, hogy azért sorolom itt a negatívumokat, mert irigy vagyok Bellára a sok romantikáért. :) Elvégre nem vonhatom otthon felelősségre a kedvesem, hogy édes, mi miért nem randizunk soha egy harminc méteres fa tetején? És micsoda dolog hogy nem futsz fel velem a hátadon minden nap a Hármas Határhegyre 50 km/óra átlagsebességgel? :)

Arra azért nagyon kíváncsi vagyok, honnan meríthetett Robert, amikor mindössze huszonhárom évesen ilyen hitelesen volt képes alakítani ezt az öreg lelket. A Meglepetés magazinban épp a napokban írtuk meg, hogy ez a zseniális fiatal színész hamarosan kis hazánkba érkezik filmet forgatni. Szívesen elbeszélgetnék vele. És talán valami ajándékot is vinnék neki. Úgy tudom, amikor Barack Obamát megválasztották az Egyesült Államok elnökéül, a magyarok barackpálinkát küldtek neki. Szerintetek Robert megsértődne, ha megajándékoznánk egy patiszonnal? :)

Kitti

Még többet a Smink nélkül című regényről

Itt még gyakrabban találkozhatunk



Címkék: 12
Értékelés: 4.59523 Hozzászólások: ()
2010-03-22 11:50:54

Egyszer engem is megtalált egy kerítő!

Nagyon örültem, amikor kaptam egy hozzászólást valakitől, aki füzesgyarmati. Ennek apropóján elárulom Nektek, hogy a regényem történetének egy része ebben a kedves, viharsarokban található kisvárosban játszódik. Hogy miért épp ott? Nos azért, mert szüleimnek "hála", életem első 18 évében épp 11 helyen éltem, s ebből az egyik város – amit leginkább az otthonomnak éreztem –, Füzesgyarmat volt. 


Amikor elkezdtem könyvet írni, nagyon fontosnak tartottam, hogy élethűen le tudjam festeni a helyszínek hangulatát, ezért olyan város kellett, ahol pontosan tudom, milyen emlékművek, éttermek, üzletek és terek vannak. Amikor elmeséltem a családomnak, hogy a sztoriban majd gyerekkorom egyik helyszíne is szerepet kap, rögtön elkezdtek sápítozni: jaj, most mindenki azt fogja gondolni, hogy te voltál a kurva, és a saját történetedet írtad meg! Hát nem. Pedig a lehetőség megvolt. :) A mai napig emlékszem arra az esetre, amikor koraérett 14 évesként bementem a helyi kisközértbe. Az a fiatal nő volt ott a pénztáros, aki a HVCS-k (azaz a helyi vagány csávók) bandájának tagjaként már a kilencvenes években hatalmas épített műkörmöket viselt és mobiltelefonja is volt – ami akkoriban még hallatlan luxusnak számított és azt feltételezte, hogy az illető nagyon-nagyon fontos személy lehet. Mi, a kis csitrik csodálattal tekintettünk erre a szőkített hajú, szolibarna, mutatós csajra, aki a városi legendák szerint a bulikon kizárólag Baleyst ivott! :) Szóval ez a lány – miközben pakolta faterom általam visszavitt sörösüvegeit –, meginvitált engem Németországba bártáncosnőnek és biztosított arról, hogy a fix fizetés mellett a bankjegyek, amiket a bugyikámba dugnak a vendégek, az enyémek maradhatnak…Mindezt olyan hangnemben adta elő, mintha nyári diákmunkáról beszélgetnénk. Emlékszem, a másodperc törtrésze alatt hagytam el azt a bizonyos üzletet és vagy fél évig átmentem az utca másik oldalára, ha arra jártam, mert akkoriban az volt a parám, hogy egyszer majd betuszkolnak egy kocsi hátsó ülésére... Többé nem irigyeltem az óriás karmú szőkét, inkább sajnáltam őt. Noha nincs ilyen statisztikai adat, én azért kíváncsi volnék, évente hány fiatal lányt "kínálnak meg" ma Magyarországon hasonló munkakörrel...

Ezt leszámítva semmi veszélyes nem történt velem Füzesgyarmaton. Békés, csendes, rendezett városka egy csodálatos termálfürdővel, tavasztól őszig olyan ott lenni, mintha folyton nyaralna az ember. Odaköt az első nagy buli emléke, az első szerelem, a kamaszkor barátnős intrikái, az ott élők emberszeretete és jóindulata... Ebben a városban még a helyi diszkónak is az volt a neve, hogy Kedves Presszó, s pár méterre tőle a sarki pékség vasárnap hajnalban kinyitott, hogy a sok tánctól elfáradt fiatal friss péksüteményt majszolhasson a parkban a padokon, miközben felkel a nap…Nagy feeling volt. :) Nem vagyok egy szlenges leányzó, de ezt nem tudom máshogy mondani. :) Szóval hálás vagyok Füzesgyarmatnak az ott töltött csodálatos néhány évért és remélem, szerezhettem némi örömet azzal, hogy a Smink nélkül hasábjain bemutattam a városkát, ahová sokszor ma is visszahúz a szívem.

Legyen Szép Hete Mindenkinek!

Kitti

Még többet a Smink nélkül című regényről

Itt még gyakrabban találkozhatunk



Címkék: 4
Értékelés: 4.30769 Hozzászólások: ()
2010-03-18 13:52:13

Meglepetés hétvégére :-)

Solymos Zoltán nem is lehetett volna tekintélyt parancsolóbb, ahogy robosztus székében ülve pihentette a szemét Lillán, aki úgy érezte magát az álnok pillantástól, mint valami sarokba szorított kisegér. Rögtön, ahogy megérkeztek, Zoltán megkérte Héliát és Edét, hogy a könyvtárszobában várakozzanak, amíg négyszemközt beszél Lillával. Zoltán nem könnyítette meg a lány dolgát: a súlyos csendnek, ami a helyiségre nehezedett, sehogyan sem akart vége lenni. A pillantás pedig hidegebb volt a jégcsapnál. Persze, Lilla hallotta már a tévében keringő pletykákat Solymos Zoltánról, hogy nála csak egyszer lehet hibázni, és nem ismer kegyelmet, de a saját bőrén megtapasztalni mindezt, még a hallottaknál is sokkal szörnyűbb volt. Úristen, nem lennék a felesége bőrében! – futott át Lilla agyán, és el tudta képzelni, mit kaphatott otthon Leszkó Hélia a róla szóló anyagért. Hát, puszit nem, az biztos.
– Én azt gondolom, tartozom önnek egy bocsánatkéréssel… – kezdte óvatosan Lilla. Nem érkezett válasz, csak néma csönd. Zoltán pillantása továbbra is fogva  tartotta a lány rettegő tekintetét. – Tudom, hogy mindent el kellett volna mondanom a múltamról, de ha ez kiderült volna, ön sosem választott volna ki engem a munkára… Tudom, hogy amit tettem, arra nincs mentség… Higgye el, nagyon sajnálom, és azt gondolom, ez a feladat számomra itt és most ért véget, úgyhogy  én… mennék is. A szerződésbontás részleteit gondolom Edével kívánja megbeszélni… – mondta Lilla, majd felállt, és az ajtó felé araszolt. Egyértelművé vált  számára, hogy Solymos Zoltán egyetlen szóra sem méltatja őt. Már a kilincsen  volt a keze, amikor meghallotta a férfihangját, és összerezzent. Nyoma sem volt  Zoltán szavaiban a korábban megszokott szívélyességnek.
– Visszaülsz a székedre! – életében először tegezte le Lillát. A lány döbbenten ment  a helyére. Nyugtázta magában, hogy ez a pasi több mint karizmatikus. Még a  bunkóság is jól áll neki. Ebben a pillanatban Solymos arcára kiült egy gonosz kis  mosoly. Így folytatta a mondandóját.
– Bizonyára hallottál már róla, hogy egyéb kellemetlenségek miatt a Sztár születik  szombati adása elmarad. Nos, úgy döntöttem, helyette egy kedves kis talkshow-t  rendezünk, amit ha tetszik, nevezhetünk exkluzív interjúnak is Szombati Lillával. A  riporter Leszkó Hélia lesz, aki történetesen megérdemli, hogy szembekerüljön a  nővel, akit mindennek lehordott egy szennylapban. A nő pedig, aki adott esetben te  vagy kislány, szépen elmesél mindent arról a Közel-Keleten töltött ominózus két  évről a kedves nézőknek. – Zoltán élvezettel ejtett ki minden egyes szót.
– Kizárt dolog, hogy ezt megtegyem! – mondta ellentmondást nem tűrően Lilla. –  Mem fogom kiteregetni annak az időszaknak a részleteit… Egyszerűen borzalmas volt, még önmagam előtt is szégyellem!


– Borzalmas? És az talán nem borzalmas, amikor a makulátlannak hitt, csupa elegancia műsorvezetődről kiderül, hogy azelőtt egy közönséges konzumnő volt?  Vérzett a szívem Lilla! – mondta mímelt fájdalommal az arcán Zoltán. – Hogy tehette ezt velem? Tudja, az én lelki sebeim nehezen gyógyulnak, és nagyon, de nagyon rossz beteg vagyok. Beleharapok a kórházi személyzetbe is, ha érti, mire gondolok.
– Á, szóval ez a híres Solymos Zoltán-féle lélektani hadviselés – vágta oda pikírten Lilla.
– Csodálkozom, hogy így mersz velem beszélni! De hogy értsd, amit mondok: csakis úgy tehetjük jóvá az igazgatótanács szemében ezt a kis affért, ha legalább olyan nézettséget hozunk szombat este, amilyet a Sztár születik a múlt héten. A helyzet  pedig úgy áll, hogy az emberek szeretnek turkálni mások bugyijában! Mindenkit érdekel, igaz-e, amit ma írtak rólad, és tartozol nekem annyival, hogy az én show-műsoromban mesélj a részletekről! Kizárólagosan és élő adásban! Ha nem teszed meg, vége a tévés pályádnak, és beperellek szerződésszegésért.
– Ez zsarolás.
– Lehet, de teljesen jogszerű – dőlt hátra elégedetten Zoltán.
Lilla magába roskadt.
– Ha tudtam volna, hogy ez kiderülhet, ha tudtam volna, hogy valaha felszínre kerül a múltam, sosem jelentkeztem volna erre a munkára… – mondta letörve a lány.
– Bocs a szóért, de ha kiállsz a sarokra, akkor ne csodálkozz, ha megbasznak! –  mondta Solymos fapofával, majd váratlanul elmosolyodott. Lilla ránézett, és most először érzett valamiféle cinkos összekacsintást kettejük között.
– Nagyon haragszol rám? – kérdezte Lilla a homlokát ráncolva.
– Nagyon. Úgyhogy azt ajánlom, most tűnj el néhány napra, és a legjobb formádban vonulj be a stúdiómba szombaton.
– Azt hiszem, igazad van. Ez tényleg jó lehetőség arra, hogy kicsit formáljam az emberek fejében rólam kialakult képet… – töprengett Lilla.
– Azért ne vidd túlzásba a hálálkodást, ez csak üzlet. Neked is, nekem is mentenem kell a bőröm. Mindkettőnknek másért. Vékony jégen táncolunk, de azért sem fogunk leszakadni! Így van?
– Így van – mondta mosolyogva Lilla. Solymos fölállt, és kiszólt a többieknek, hogy most már bejöhetnek. Lilla intett a szemével Edének, hogy nincsen semmi baj. Solymos Zoltán a feleségének és Lilla menedzserének is vázolta, mik a tervek. Egyikük sem mert vitatkozni. Később, amikor már mindenki elment, és Zoltán egyedül iszogatott a dolgozószobájában, magában mulatott azon, hogy hosszú évek óta először csak ez a kis kurva mert visszaszólni neki azok közül, akik bármilyen formában is a cégének dolgoztak. Ez a kis kurva.Solymos Zoltánnak be kellett látnia, Szombati Lillában az égvilágon nincsen semmi kurvás. Ahogy ott ült az irodájában, Zoli egy elkeseredett, ijedt kislánynak látta. Épp olyan volt, mint a lányai, amikor rosszat csinálnak. Ez volt az az este, amikor Lilla mint potenciálisan meghódítandó nő, végképp megszűnt létezni Solymos Zoltán számára. Sosem került olyan tehetségekkel nemi kapcsolatba, akikben hosszú távon is lehetőséget látott. Lilla pedig minden kétséget kizáróan ebbe a kategóriába tartozott.


*

Még többet a Smink nélkül című regényről

Itt még gyakrabban találkozhatunk


Címkék: 4
Értékelés: 4.38462 Hozzászólások: ()
2010-03-17 13:34:53

Ki a (...) az a Szurovecz Kitti? :)

No, lapozzunk. Mostanra biztos felmerült Benned a kérdés, ki a (...) az a Szurovecz Kitti? A Meglepetés magazin újságírója vagyok, s nemrég arra ragadtattam magam, hogy kiírjak magamból mindent, amit a billentyűzet kibír – noha azért a monitor is pirult kőkeményen olykor. 


Most azt gondolod, botránykönyvet írtam, igaz? Olyat, amiből mondjuk, megtudhatod, hogy is halt meg valójában Zámbó Jimmy, vagy igazából miért vált el Liptai Claudia és Gesztesi Károly. Akkor most ki kell, ábrándítsalak: eszemben sincs kiadni a barátaimat, akik megtisztelnek a bizalmukkal s beavatnak a titkaikba. A regényem fiktív történet, a médiagépezet mindennapinak korántsem nevezhető szereplőiről, olyan hősökkel, akik a képzeletemben születtek s mégis sok-sok valódi ember lakik bennük.

Megismerheted Szombati Lillát, aki tizenhat évesen a csirkefeldolgozó üzemből indult el, s a Közel-Keleti kényszer luxus prosti lét megpróbáltatásai után jutott modellként a csúcsra. Aztán ott van a másik kedvenc figurám, Solymos Zoltán, ő a médiacézár, aki tekintélyt parancsoló, látszólag kőkemény mivoltában tartja rettegésben tévés birodalmának valamennyi dolgozóját. Csillebérczi Réka, a tizenéves, feltörekvő énekesnő, aki hasonló hanggal büszkélkedhet, mint a világsztár Anastazia, s most egy nagyszabású tévés tehetségkutató versenyben próbálja ki magát.

Ja! Szeretném leszögezni, ha virágnyelven beszélsz, amikor a kedvesed és mögötted becsukódik a hálószoba ajtó, akkor ezt a könyvet nem Neked találták ki! Itt nincs szépelgés. Nálam csak a valóság játszik. Hova is sorolnám, amit írtam? Létezik olyan, hogy erotikus-romantikus celebkrimi? :) Tarts velem és élvezd! Még jövök. :)

Kitti

Még többet a Smink nélkül című regényről

Itt még gyakrabban találkozhatunk



Címkék: 4
Értékelés: 3.99999 Hozzászólások: ()

BLOG LEÍRÁSA

MAGAMRÓL

ÜZENŐFAL

2012-01-30 19:32:26 Kathy Kedves Kitti ! jan.25-n találkoztunk, de. 11-kor.Fantasztikus a Fényemberek,köszönöm Neked.

2011-12-21 14:44:41 Nati Kedves Kitti!
Teljesen elvarázsolt a könyved, vagyis csak a 21. fejezetig olvastam, mert addig van meg.
Kérlek küld el Nekem, mert majd megöl a kíváncsiság, hogy mi lesz Chris-sel és Jane-nel. Minden gondolatom a könyv körül forog.
Kérlek küld el nekem.
E-mail címem:
natika15@citromail.hu

2011-08-27 12:19:21 vityol Mikor és hol lehet olvasni a Smink nélkül folytatását? Nagyon jó!

2011-05-23 13:18:29 Stünde tévedtem a Féynembereket olvastam!!:D
már annyi könyvet elolvastam hogy néha nem tudom minek mi a címe:D

2011-02-07 19:28:08 Kriszti Kedves Kitti! Észveszejtő, ahogy írsz! Öröm, hogy ilyen tehetséggel áldott meg minket a Sors. A Gyémántfiút imádtam, most kezdem a Fényembereket. Azt kell hogy mondjam, jó a Harry Potter és a Twilight saga is remek... De ez mindkettőt veri! Miután elolvastam a könyved, én is írni kezdtem. Köszönöm, hogy megadtad ezt a csodás élményt!

2010-10-01 14:23:23 Relay Amikor egy általánosba jártunk, sosem gondoltam volna, hogy épp te leszel az, aki ekkora karriert fut majd be. Mindig is furcsa kis szerzet voltál, és emlékszem, hogy nem nagyon szerettek. Még mindig előttem van a kép, ahogy a fiúk elvették a verseid, amiket órán írtál, hangosan felolvasták szünetben és kinevettek miattuk. De nagyon büszke vagyok rád, mert mint ahogy ők, akik kiröhögtek téged, nem, de te elmondhatod magadról, hogy elértél valamit az életben! Gratulálok hozzá!

2010-09-22 22:46:38 mkcs Szia Kitti !

A kezdetektől a Fényemberekre vártam !
A Smink nélkül is tetszett és a Gyámántfiú is -végül belopta magát a szívembe - , de igazán kíváncsi vagyok a Fényemberek 2. fejezetére ! mkcs

2010-09-16 22:06:48 Ambrus Petrus Szia Kitti! Hihetetlen csaj vagy (Ezt jó értelemben mondom)! Imádok olvasni, ha valami megfog, a könyvet egyszerűen nem tudom lerakni( persze ha van rá időm). Volt már rá példa, hogy egy hónap alatt közel 4 ezer oldalt olvastam el. A lényeg, hogy amit írsz az változatos, mindig új, laza, kötöttségek nélküli. Egyszerűen fantasztikus. Puszika!

2010-09-14 16:15:47 monika65 Kedves Kitti!
Kíváncsi volnék a véleményedre... http://monika65.blog.nlcafe.hu
előre is kösz!!

2010-09-08 16:02:09 Gréty Robinson Szia Kitti!
Ez egyszerűen hihetetlen, amit a nagy utazásodon átéltél. Wow. Szerintem is :) Én is kíváncsi volnék, hogy én ki lehettem egyik előző életemben! Talán egyszer majd rászánom magam és utána kutatok! További szép napot!
Pusszantás: Gréty

2010-08-24 13:35:10 Melinda Szia! Nem voltunk osztálytársak, de én mindenesetre emlékszem rád. Középiskolában voltunk sulitársak. Mindössze 1 évig. Sajna. De jó volt az is. Sokat lehetett tőled tanulni. A diákok vezetőjeként példát mutattál. Szép napot továbbra is. -Melinda-

2010-08-23 11:14:51 Szurovecz Kitti Kedves Melinda! :-) Nagyon köszönöm. Most csiklandozza az oldalam a kíváncsiság, melyik Melinda lehetsz, mert 4 iskolába is jártam és mindenhol volt Melinda osztálytársam. :-)

2010-08-17 13:44:12 Melinda Szia Kitti! Már régen is látszott rajtad, hogy tehetséges vagy. Gratulálok a sikeredhez. -Egy régi iskolatársad-

2010-08-16 16:09:10 szurovecz.kitti Kedves Szeka! Mindig pontos i-vel írtam a nevem és magasról teszek a trendekre.:-)

2010-08-12 07:44:36 szeka Kitti, ha már olyan veszettül trendinek képzeled magad, miért nem írod y-al a végén a neved?

2010-08-09 08:59:43 Rita Szia Kitti! Te aztán érted, hogyan csigázd fel az ember érdeklődését :)).Biztos vagyok benne, hogy ez a könyved is nagy sikerű lesz majd, akárcsak a Gyémántfiú és a Smink nélkül. Gratula ;)

2010-07-29 10:54:53 Miri Kitti! A nice-on láttam egy cikket a készülő webes könyvedről és 1 nap alatt elolvastam az eddig kitett 220 oldalt! :-) Elképesztően jó és a Smink Nélkül beharangozója is nagyon felkeltette az érdeklődésem. Attól tartok, velem szereztél egy új rajongót! Puszi: Mirjam

2010-07-14 16:44:23 Weninger Reni Szia Kitti, nagyon örültem amikor a minap azt olvastam a Facebookon hogy lesz majd 2. regényed. Remélem, hogy a Smink Nélkül második része mert nagyon-nagyon tetszett nekem a könyv. :-) És mikor? Mert már a Gyémántfiút is elolvastam, azaz teljesen kifogytam belőled! :-) Szimpatikus hogy minden olvasóddal szóbaállsz és Te magad szerkeszted a rajongói oldalad. NAGYON SOK SIKERT KÍVÁNOK NEKED, HIHETETLEN TEHETSÉGGEL ÁLDOTT MEG A SORS! Szeretettel, Reni

2010-06-25 22:50:59 Solymos Zoltán :) Szia Kittilány! Szoktam nézegetni a blogod, értelmes gondolataid vannak, jól írsz, tetszik. A Smink Nélkül című könyved megvettem a csajomnak szülinapra, aztán meg lenyúltam tőle! :) Végre egy nő, aki meri nevén nevezni a dolgokat! A sztori iszonyú jó, letehetetlen regény és nem csak nőknek.

2010-06-21 19:43:30 Dani Andrea Bocs, Kitti, de már nálam is kiverte a biztosítékot!

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:
E-mail:
Két szám összege: 3 meg 8 =:
HOZZÁSZÓLÁS:
© StoryOnline 2007